Melyek a legelterjedtebb szélessávú technológiák Magyarországon?

A hazánkban jelenleg leginkább elterjedt szélessávú internetelérési technológiák az ADSL, a kábeltelevíziós hálózaton történő adatátvitel, a mikrohullámú kapcsolat, valamint a mobil alapú technológiák.

A szélessávú DSL technológiák közül hazánkban a legelterjedtebb az ADSL szabvány. 
Az ADSL a távközlési telefonos hálózatokon keresztül elérhető szélessávú DSL technológiák egyik legelterjedtebb szabványa. A betűösszetétel az Asymmetric Digital Subscriber Line, azaz az aszimmetrikus digitális előfizetői vonal kifejezés rövidítése. Az ADSL gyors elterjedése annak köszönhető, hogy ezzel a műszaki megoldással a már meglévő rézdrót-alapú távközlő hálózatok tehetők alkalmassá a szélessávú adatátvitelre. Vagyis az ADSL hozzáférés szintén telefonvonalon valósul meg, ugyanakkor a betárcsázós csatlakozással ellentétben állandó kapcsolatot létesít az internettel, a szolgáltatás pedig a legtöbb hazai internetszolgáltatónál átalány díjazással is igénybe vehető.

Bővebben az adatátviteli sebességről

Magyarországon az ADSL két szabványa, a G.dmt, illetve a G.lite (G.lite: olcsóbb telepítésű, nagyobb hatótávolságú, de kisebb sávszélességű) technológiák kaptak szerepet. A rendszer a beszédcsatorna mellett (ebből a közönséges telefonhálózatban egy van, ISDN-hálózatban kettő) frekvencia-szétválasztással további két csatornát tart fenn: az egyiket adatfeltöltésre, a másikat adatletöltésre. Ez az ADSL technológia jelenleg már akár 18 Mbit/s letöltési, és akár 1 Mbit/s feltöltési sebességet tud kínálni.

Érdemes tudni

• A szélessávú ADSL szolgáltatást ma már nem csak abban az esetben tudjuk igénybe venni, ha rendelkezünk vezetékes telefonvonal-előfizetéssel, vagy ha az internet-hozzáféréssel együtt ez utóbbit is megvásároljuk, hiszen választhatunk olyan csomagot, amelyben nem szükséges külön fizetni a telefonelőfizetésért. Figyelni kell arra azonban, hogy a legtöbb szolgáltatónál az ADSL előfizetéseknél az internetszolgáltatás átalánydíján (vagy esetleges forgalmi díjain) felül egy telefonvonal előfizetési díját is vállalnunk kell.
• Annak ellenére, hogy általában az ADSL, illetve a vezetékes telefonszolgáltatás egy vonalon fut, a két funkciót egyszerre is használhatjuk. A betárcsázós internetkapcsolattal ellentétben tehát nem kell választanunk a telefonálás és a világhálón történő böngészés között.
• ADSL esetében az internetkapcsolat a webböngésző vagy a levelezőprogram elindításával épül fel. A számítógép és az internet közti kapcsolat azonban bármikor megszakítható.
• ADSL esetében számítógépünk minden internetre történő bejelentkezéskor új IP-címet kap, (kivételt képez ez alól a fix IP címmel megrendelt szolgáltatás), Minden internetkapcsolat esetén javasolt a tűzfal használata , amely nagymértékben javíthatja a biztonságos internetkapcsolatot.

Előnyök és hátrányok

Más szélessávú technológiákhoz viszonyítva az ADSL előnye, hogy az adott előfizetéshez tartozó sávszélesség nagyobb stabilitással érhető el a felhasználó számára, ugyanis az előfizetők független egyedi pontokként kapcsolódnak a gerinchálózathoz. Így az internethasználat telítettebb időszakaiban sem csökken az elérhető sávszélesség.

Ugyanakkor az ADSL hátránya, hogy a technológia a helyi telefonközpontok mindössze 5 kilométeres körzetében alkalmazható, az ezen kívül eső területeken a szolgáltatás kiépítése általában nem gazdaságos, vagy csak kisebb sávszélességen valósítható meg.

A kábeltelevíziós internethozzáférés a visszirányúsított - azaz kétirányú adatkommunikációra alkalmassá tett - kábelhálózatokon keresztül érhető el.

A magyar kábeltelevíziós penetráció nemzetközi összehasonlításban viszonylag magasnak tekinthető: jelenleg a hazai háztartások 56 százalékában van bekötve kábeltelevíziós szolgáltatás. A kábelhálózaton történő szélessávú internet-hozzáférések kiépítése 1999-ben indult meg, azóta az ADSL után a második leggyakoribb szélessávú elérési fajtává nőtte ki magát.

A kábelhálózaton történő szélessávú internet-szolgáltatás a visszirányúsított, azaz kétirányú adatkommunikációra alkalmassá tett, kábeltelevíziós hálózatokon keresztül valósulhat meg. Így a meglévő kábeltelevíziós hálózatok viszonylag gyorsan és olcsón alkalmassá tehetőek az internetezésre: a szolgáltatás megindításához "mindössze" a hálózat kétirányúsítását és csillagpontosítását kell megoldani.

A kábeltelevíziós hálózaton megvalósuló internet-hozzáférés állandó és azonnali kapcsolatot biztosít a világhálóval, elszámolása átalánydíjazással történik, azonban jelenleg már a legnagyobb kábeltelevíziós internetszolgáltatók meghatároztak egy az igényelt sávszélességhez igazodó maximális havi adatforgalmat, ennek elérése után pedig korlátozzák a letöltési sebességet.

Érdemes tudni

• Kábeltelevíziós hálózaton keresztül megvalósuló internetkapcsolat a számítógép bekapcsolásakor automatikusan felépül, és mindaddig aktív marad, amíg a gép be van kapcsolva. A hálózati kapcsolatot csakis úgy szakíthatjuk meg, ha letiltjuk a hálózati csatoló hardvert, vagy kihúzzuk az internetkábelt a számítógépből.
• Kábeltelevíziós hálózatú internetkapcsolatnál az egyes számítógépekhez tartozó IP-címek általában ritkán cserélődnek. Így a viszonylag hosszú ideig fixnek tekinthető IP-cím könnyebbé teszi az adott számítógép beazonosítását.

Előnyök és hátrányok

A kábeltelevíziós hálózaton futó internet-kapcsolat előnye, hogy ebben az esetben a helyi központtól való távolság kevésbé jelent elérési korlátot, illetve az ADSL-hez viszonyítva igen magas, maximálisan akár 120 Mbit/s-os adatátviteli sebesség is elérhető. A kábeltelevíziós kapcsolatban szintén előny, hogy a telefon előfizetés díját nem kell megfizetni.

Hátránya ugyanakkor, hogy a felhasználók nem független egyedi pontokként kapcsolódnak a gerinchálózathoz, hanem az egyes alközpontokra csatlakozva, sorba kötve, azaz megosztottan használják a hálózatot. Így csúcsidőben csökkenhet az egy előfizető által elérhető sávszélesség.

A mikrohullámú technológia a hagyományos vezetékes kapcsolat helyett az elektromágneses hullámokat használja az adatok továbbítására, legelterjedtebb formája a WiFi. A beltéri használat mellett Magyarországon a WiFi már szerepet játszik a közterületeken és közintézményekben a helyfüggetlen szélessávú kommunikáció megteremtésében (hot spot), és a távoli, fejletlen, üzletileg kevéssé vonzó területek szélessávú kiszolgálásában.

A harmadik generációs (3G) mobilkommunikáció alapját jelentő nagykiterjedésű vezeték nélküli eléréssel párhuzamosan kifejlesztették annak kis kiterjedésű változatát is, amely a szabaddá tett rádiófrekvencia-tartományokban vezeték nélküli helyi hálózatok formájában működik. Az ilyen, ún. WLAN-alapú megoldásokat, leggyakrabban létező szélessávú hozzáférések kiterjesztésére vagy megosztására alkalmazzák, illetve olyan intézményekben, szolgáltató egységekben (pl. repterek, pályaudvarok, szállodák, bevásárlóközpontok), ahol egyébként nincs vezetékes szélessávú elérés.

Szélessávú internetkapcsolat a hagyományos vezetékes elérés helyett/mellett elektromágneses hullámok (mikrohullámok) révén is megvalósítható. Az ilyen kapcsolat alapja egy olyan rádiófrekvenciás összeköttetésen alapuló vezeték nélküli helyi hálózat (WLAN - wireless local area network), amelynek legalább egy szegmense elektromágneses hullámokat használ adatok küldésére és fogadására.

A WLAN technológiák Magyarországon és nemzetközileg is legelterjedtebb formája, a Wi-Fi (Wireless Fidelity - vezeték nélküli minőség), amelynek elsődleges haszonélvezői természetesen a hordozható számítógépekkel és kézi eszközökkel rendelkezők. Wi-Fi esetében az adatokat a helyi hálózatra csatlakozók egy adatszóró "forrópontból" (HotSpot ) kapják. Egyszeri bejelentkezés után az adott hálózat bármelyik "forróponton", vagyis kapcsolódási ponton keresztül használható.

Bővebben az adatátviteli sebességről

A Wi-Fi 100-200 méteres körzetben 11 Mbit/s (Az IEEE 802.11b esetén) adatátviteli sebességet a 802.11a/g esetén pedig 54 Mbit/s sebességet tesz lehetővé. A kábelmodemes csatlakozáshoz hasonlóan állandó és azonnali kapcsolatot biztosít a világhálóval.

A Wi-Fi-hez hasonlóan forrópontokra alapozott szélessávú adatkommunikációs helyi hálózat a WiMAX is, amelynek maximális hatótávolsága a jelenlegi kísérletek alapján az 50 kilométert is elérheti és a maximális adatátviteli sebessége akár 70 Mbit/s is lehet, sőt a 3G-hez hasonló mobilkapcsolat biztosítására is alkalmas, igaz, csak behatárolt körzetekben.

Érdemes tudni

• Egyes intézmények, szolgáltató egységek (pl. repterek, pályaudvarok, szállodák, bevásárlóközpontok stb.) a vezeték nélküli mikrohullámú szélessávú hozzáférés kiépítését egyre inkább a versenyelőny megszerzésére használják. Szolgáltatásaik ezen a téren történő bővítésével igyekeznek vonzóbbá válni ügyfeleik, felhasználóik számára. A magyarországi HotSpot lelőhelyek legteljesebb, cím alapján kereshető adatbázisát a http://www.hotspotter.hu/hu weboldalon találjuk.
• Wi-Fi kapcsolat létesítéséhez mindössze egy erre alkalmas kártyát kell a számítógépünkhöz csatlakoztatni, sőt sokszor már ezt sem, ugyanis a vezeték nélküli mikrohullámú kapcsolat létesítésére alkalmas eszközök legújabb modelljei, ezt már gyárilag tartalmazzák.
• Az európai nagyvárosok közül Amsterdam kapott elsőként teljes körű Wi-Fi lefedettséget.

Előnyök és hátrányok

A mikrohullámú hálózatok egyértelmű előnye, hogy megfelelő eszközök (pl. laptop, mobiltelefon stb.) segítségével megszünteti az internetezés helyhez kötöttségét. Egyszerű és könnyen használható lehetőséget biztosít az internetelérés helyi kiépítésére például intézmények, szolgáltató egységek (repterek, szállodák, kávézók stb.) esetében. Szintén előnye ezen kapcsolatoknak, hogy nem szükséges megfizetni a telefon előfizetési díjakat, mint például az ADSL kapcsolat esetében.

A mikrohullámú internethálózatok hátránya ugyanakkor, hogy hatótávolságuk igen korlátozott, csupán néhány száz méter. Ebből kifolyólag leginkább egy már létező szélessávú hozzáférés kiterjesztésére használják: a WLAN egyik tipikus felhasználása például egy DSL vagy kábelmodemes kapcsolat megosztása a lakóházban vagy az irodában levő több számítógép között.

Bővebben az adatátviteli sebességről

A Wi-Fi 100-200 méteres körzetben 11 Mbit/s (Az IEEE 802.11b esetén) adatátviteli sebességet a 802.11a/g esetén pedig 54 Mbit/s sebességet tesz lehetővé. A kábelmodemes csatlakozáshoz hasonlóan állandó és azonnali kapcsolatot biztosít a világhálóval.

A Wi-Fi-hez hasonlóan forrópontokra alapozott szélessávú adatkommunikációs helyi hálózat a WiMAX is, amelynek maximális hatótávolsága a jelenlegi kísérletek alapján az 50 kilométert is elérheti és a maximális adatátviteli sebessége akár 70 Mbit/s is lehet, sőt a 3G-hez hasonló mobilkapcsolat biztosítására is alkalmas, igaz, csak behatárolt körzetekben.

A mobil alapú technológiák szintén lehetővé teszik a digitális adatátvitelt, így az internet használatát is. Az utóbbi időben ezen a területen az UMTS rendszer (a HSDPA) jelentette a legnagyobb áttörést, amelynek köszönhetően, álló végpont esetében már akár 2 Mbit/s sávszélességet is el lehet érni, immár az ország több mint 40%-nyi területén.

A mobiltechnológia rohamos tempóban fejlődik. A második generációs (2G), csupán hangátvitelre lehetőséget adó rendszerek adatátvitelre történő kiterjesztés előbb megnyitotta az utat a közepes sebességű 2.5G szolgáltatások bevezetése előtt, majd kifejlesztették a nagysebességű 3G majd a 4G rendszert, amely ezen a területen az utóbbi idők legnagyobb áttörését hozta. 

A mobilkommunikáció alapja a digitális beszédátvitelre épülő második generációs (2G) technológia, amelyre a hagyományos GSM hálózatok épülnek. A 2G esetében a közvetítendő elsődleges tartalom az emberi hang. A mobilozás robbanásszerű terjedésével, valamint ezzel párhuzamosan az internetezés elterjedésével azonban új igények merültek fel a felhasználók részéről, amelyek elsősorban mobiltelefon és az internetet lehetőségeinek együttes kihasználására irányultak. Ennek realizálásához a mobil technológia továbbfejlesztésére volt szükség.

Ennek első lépcsője a GPRS (General Packet Radio Service, azaz általános csomagkapcsolt rádiószolgáltatás), amelynek működési elve, hogy a rendszer az adatot több részre (csomagokra) bontja, ezeket továbbítja a GSM-hálózaton keresztül, majd a célállomáson összerakja. A GPRS tehát nagyobb mennyiségű adat megnövelt sebességű átvitelét teszi lehetővé, vagyis lényegében a mobilos internetezést.

Bővebben az adatátviteli sebességről

A GPRS mérföldkőnek számít a GSM hálózatok fejlődésében, amely megnyitotta az utat előbb a közepes sebességű (maximum 171,2 kbit/s) 2.5G szolgáltatások előtt (már jó minőségben lehet színes álló- és 10-12 másodperces mozgóképeket cserélni, online játékokat játszani stb.), majd a nagysebességű harmadik generációs mobilkommunikációs (3G) rendszerek számára.

Ez utóbbiak alapja az UMTS ( Universal Mobile Telephone Service , azaz egyetemes mobiltelefon-szolgáltatás), amely nagy kiterjedésű, kétirányú rádióösszeköttetést jelent, és ebből fakadóan lényegesen nagyobb adattömegek átvitelét teszi lehetővé. Az UMTS-ről bővebben az umts.lap.hu weboldalon tájékozódhatunk.

Az UMTS jelenleg a mozgásban lévő végpontok esetén, gyalogos közlekedésnél 384 kbit/s, gépjárművel történő haladás közben legalább 144 kbit/s, álló végpont esetében pedig akár 2 Mbit/s adatátviteli sebességet biztosít.

Az UMTS a jelenleg fejlesztés alatt álló HSPDA (High Speed Packet Data Access - nagy sebességű adatcsomag elérés) kiegészítés révén, álló helyzetű végpont számára akár 10 Mbit/s adatátviteli sebességet is biztosíthat. A már bevezetett, több szolgáltatónál is előfizethető HSDPA (High Speed Downlink Packet Access) 14,4 Mbit/s, a HSUPA (High Speed Uplink Packet Access) 5,75 Mbit/s adatátviteli sebességű.

A 3G rendszerek tökéletesítésével párhuzamosan azonban már zajlanak a 4G mobilrendszerek kutatásai, főként a Távol-Keleten. Ezek révén 100 Mbit/s sebességig terjedő, mozgásban levő adatátvitelt is támogató rendszereket igyekeznek megvalósítani, míg állóhelyzetben 1 Gbit/s sebességű összeköttetésekkel kísérleteznek. E rendszerek bevezetése azonban Európában 10 éves távlaton belül, az UMTS rendszerek beruházásainak megtérüléséig nem várható.

Érdemes tudni

• Az UMTS technológia segítségével a mobil internetezésre alkalmas készülékek egy időben több típusú adatforgalmat is bonyolíthatnak párhuzamosan. Így például zeneszámok letöltése közben nyugodtan beszélgethetünk vagy akár videófonálhatunk anélkül, hogy a letöltés megszakadna. Online nézhetünk filmet vagy televízióadást, sőt magunk is sugározhatunk műsort vagy élő közvetítést.
• A 3G-s rendszerek a kommunikáció és a szórakozás mellett olyan hasznos szolgáltatásokra is alkalmassá teszik mobilunkat, mint az online útvonalajánló vagy az idegenvezető szolgáltatás, amely automatikusan meghatározza, hogy éppen hol vagyunk, és rendelkezésünkre bocsátja a közelben található nevezetességek információit, a hozzá kapcsolódó előre elkészített képeket, videókat, leírásokat.
• Európában 2002-ben helyezték üzembe az első kereskedelmi UMTS szolgáltatást Angliában, jelenleg pedig már 25 országban vezették be a technológiát, köztük Magyarországon is. Hazánkban mindegyik nagy mobilszolgáltató rendelkezik 3G szolgáltatással, átlagban az ország 40%-án már van HSDPA lefedettség.

Előnyök és hátrányok

A szélessávú mobil technológiák előnye, hogy a felhasználók mozgás közben is igénybe vehetik az internet szolgáltatásait: böngészhetnek a weben, e-mailezhetnek, beléphetnek a céges intranetre stb. Másrészt a mobiltelefonálásnál megszokott idő alapú számlázással szemben az adatátvitel díjazása gazdaságosabb, hiszen csak a ténylegesen forgalmazott adatmennyiség után fizetünk, amely azonban még mindig jelentősen drágább egy fix telepítésű internetszolgáltatással szemben.

A mobil internetezés hátránya ugyanakkor, hogy valóban nagy sávszélességű internetkapcsolat csak álló végpontok esetében érhető el, mozgás közben az adatátviteli sebesség lényegesen csökkenhet.

Egyéb szélessávú techniológiák