Webes kapcsolatok

Az internet egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben használt szolgáltatása kétségtelenül az e-mail, vagyis az elektronikus levelezés. A számok magukért beszélnek: a legnagyobb, ingyenes hazai levelezőszolgáltatás weboldalain például naponta átlagosan 2,5 millió oldalletöltést regisztrálnak, ami nagyjából 350 ezer felhasználó napi e-mailezésének köszönhető.

Az elektronikus levelezés egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével gyorsan és egyszerűen oszthatjuk meg élményeinket, mondanivalónkat barátainkkal, rokonainkkal, kollégáinkkal. Nem kell bélyeget vennünk, sorban állnunk a postán, csak megírjuk a levelet, és már küldhetjük is. Ráadásul a küldemény - a technikai háttér megfelelő muködése esetén - a világ bármely tájára néhány percen belül meg is érkezik.

Szélessávon

Az elektronikus levelezés valódi élvezete a szélessávú internetkapcsolattal kezdődik. Az e-mailezés ugyanis az egyszerű szöveges levelek küldésénél sokkal többet tartogat a számunkra. A begépelt üzenetek mellett küldhetünk álló- és mozgóképeket, hangfelvételeket, zenét, játékot, illetve bármit, amit digitális formában megtalálunk a számítógépünkön vagy az interneten. Sőt még a fájlok, illetve az e-mailek méretével sem kell különösebben óvatosan bánnunk, hiszen szélessávon a letöltési idő és a telefonszámla sem tényező többé.

Fotókkal illusztrálva mesélhetünk legutóbbi nyaralásunkról, videóklip részletekkel csinálhatunk kedvet barátainknak kedvenc lemezünk meghallgatásához, de akár vicces kis játékokkal is szórakoztathatjuk ismerőseinket, és még sorolhatnánk.

Bővebben az e-mailezésről

E-maileket alapvetően kétféleképpen küldhetünk és fogadhatunk. Vagy az interneten elérhető webalapú levelezőfelületeken keresztül, vagy közvetlenül a számítógépen futtatható alkalmazások , vagyis levelezőprogramok segítségével.

Levelezésünket azonban mindkét esetben egy független szervergép bonyolítja, és maguk az e-mailek is itt tárolódnak az elektronikus postafiókban.

A működés és a szolgáltatások mind a webalapú levelezőfelületek, mind a levelezőprogramok esetében hasonlóak. Egy nagy különbség azonban van közöttük: az internetes böngészőkkel megnyitható webalapú levelezőfelületeken keresztül bármely internetezésre alkalmas, illetve internetkapcsolattal rendelkező számítógép használatával, bárhol a világon elérhetjük postafiókunkat. A levelezőprogramokkal viszont csak azokon a számítógépeken nézhetjük meg a levelezésünket, amelyek levelezőprogramjában beállítottuk az elektronikus postafiókunk elérhetőségeit. Az email.linkcenter.hu, az email-marketing.lap.hu, illetve az ingyenmail.lap.hu oldalakon pedig számos levelezőprogram, ingyenes levelezőszolgáltatás és információ található még.

Érdemes tudni

• A levelezőprogramok alapbeállításból letörlik e-mailjeinket az azokat tároló levelezőszerverről, és az adott számítógépre töltik le azokat. Így a későbbiekben az így megnézett leveleket már csak arról a konkrét számítógépről érhetjük el. Ebből következik, hogy több számítógép párhuzamos használata esetén (pl. iskolában, internet-kávézókban, barátoknál stb.) érdemes a webes alapú, míg egy állandó gép használatakor (pl. otthon) a levelezőprogramos e-mailezést választani.
• A levelezőprogramoknál beállíthatjuk, hogy azok rendszeres időközönként (pl. 5 perc) frissítsék adatbázisukat, és jelezzék, ha új e-mail érkezett. Ennek köszönhetően a szélessávot jellemző állandó internetkapcsolat esetén szinte azonnal láthatjuk, ha valaki írt nekünk, nem kell újra és újra ellenőriznünk postafiókunkat, hogy a várt e-mail megjött-e már.
• Elektronikus levelezésünket mindössze két dolog korlátozhatja: a tárhely kapacitása és a levelezőszerver korlátozásai. Az első esetben arról van szó, hogy akár ingyenes, akár fizetős levelezőszolgáltatást veszünk igénybe, az emailjeink tárolására szolgáló "fiók" mérete korlátozott, azaz nem tarthatunk benne akármennyi levelet. (Mint ahogy például a hagyományos postaládánkba sem fér bele korlátlan mennyiségű küldemény.) Az e-mailek méretét azonban nem kilóban vagy centiben, hanem byte-banmérjük. Manapság az ingyenes levelezőszolgáltatások például egy postafiókhoz általában 5-10 Mbyte-nyi (kb. 30-50 jobb minőségű digitális fotó) tárhelyet adnak. A tároló kapacitás korlátozása mellett a szolgáltatók sok esetben magát, az e-mailek maximális méretét is meghatározzák. Az egy levélben küldhető, illetve fogadható adatmennyiség manapság általában megszabott felső határa 8-15 Mbyte.
• Az e-mailezés kifejezett előnye, hogy levelünket egy gombnyomással, vagyis "feladással" egyszerre több címzettnek is elküldhetjük. Nem kell újból és újból ugyanazt az üzenetet megírnunk, és egyenként kipostáznunk, csupán azt az egy levelet kell több embernek megcímeznünk, és máris mindegyikük megkapja a maga példányát.
• Ahogyan a postaládánkba is mindig kerülnek különféle nyomtatott reklámanyagok, úgy az e-mail fiókunk is ki van téve a kéretlen digitális küldemények, a spamekáradatának. Hogy megakadályozzuk e-mail fiókunk ilyen módon való eltömítését, érdemes aktiválni az általunk használt levelezőrendszer spamszűrő szolgáltatását (ilyennel mind a webalapú levelezőfelületek, mind a számítógépen futtatható levelezőprogramok rendelkeznek.)
• Ahogyan sajnálatos módon előfordulnak emberéletre veszélyes postai levélküldemények (lásd levélbombák, vagy a közelmúlt lépfenével fertőzött levelei), úgy az elektronikus levelezőrendszereken is terjednek ilyen ártalmas e-mailek. Ezek valamilyen vírust tartalmaznak, amelyek nem bennünk, hanem a számítógépünkben tehetnek akár nagyon komoly kárt. Az ilyen vírusos e-mailek kiszűrésére és megsemmisítésére szolgálnak a vírusirtó programok, amelyek nélkül ma már nem létezhet internetre csatlakoztatott számítógép!

Csevegés, chatelés

Sziasztok! Új vagyok itt, mi a téma?
Szia! A témánk az internetes csevegés, vagyis más néven a chatelés. Most próbálod először?
Igen. És szeretnék többet megtudni róla.
Akkor a legjobb helyre jöttél. Ha itt tovább olvasol, megtudhatod, mi is pontosan a chatelés, hogyan működik, és mit érdemes tudni róla.
Ez csúcs! Máris olvasom.

A chatelés tulajdonképpen a hagyományos beszélgetés digitális megjelenése, amely sok esetben kényelmesebb, gyorsabb és praktikusabb a személyes kontaktusteremtésnél. Ami élőben még a legjobb parafenoméneknek sem sikerül, az a chatelés révén játszi könnyedséggel megoldható: egyszerre társaloghatunk akár több emberrel, akik a világ legtávolabbi pontjain is lehetnek.

A chatelés tehát valós időben zajlik, alapesetben úgy, hogy a csevegők azonnali szöveges üzeneteket váltanak egymással. Ugyanakkor az adatátvitel sebességének ugrásszerű növekedésével (ld. pl. a szélessáv és a keskenysáv közti különbséget), és a folyamatos szoftverfrissítéseknek köszönhetően ma már ténylegesen szóban is beszélgethetünk, azaz szó szerint telefonálhatunk egymással az interneten keresztül. Sőt a videofonálás jóvoltából már a másik látványáról sem kell lemondanunk.

Szélessávon

Az internetes csevegés kizárólag szélessávú hozzáféréssel válik ténylegesen használhatóvá, élvezhetővé. Hiszen lassú, döcögős, folyton megszakadó kapcsolattal chatelni olyan, mintha egy-egy mondatunkon percekig rágódnánk, folyton félbeszakítanánk saját magunkat, és nem tudnánk, mit akarunk mondani. Márpedig ezek nem éppen a gördülékeny társalgás ismérvei. A szélessáv által garantált stabil, folyamatos online kapcsolattal viszont akár az egész napot áttrécselhetjük, sőt, akár fájlokat is csatolhatunk mondandónkhoz. Csupán arra kell ügyelnünk, hogy kinek mit mondunk.

A legnépszerűbb chatek vitathatatlanul azok, amelyek nyílt, kötetlen társkeresést tesznek lehetővé. Nem véletlenül. Hiszen ahelyett, hogy újsághirdetéseket adnánk fel, magányosok klubjába vagy társkereső irodákba járnánk, netán a manapság divatos gyorsrandikra fizetnénk be, van jóval egyszerűbb megoldás. Rengeteg időt, energiát és pénzt spórolhatunk meg magunknak, ha egyszerűen belépünk egy társkereső chatre. És mivel szélessávon internetezünk, kedvünkre "vadászhatunk" a partnerekre, ha pedig a szavaink célba értek, már jöhet is a videofon!

Bővebben a chatelésről

A chatelés alapvető sajátsága, hogy üzeneteinket nem egy külső szerverre küldjük el, ahol az eltárolódik, és amelynek tárhelyéről az bármikor letölthető, hanem az üzenet közvetlenül a beszélgetőpartner számítógépére érkezik meg, aki azt a küldés pillanatában már fogadhatja is, sőt azonnal válaszolhat rá (a hagyományos beszélgetésekhez hasonlóan).

A chatelésnek alapvetően két formája létezik: a chatoldalakon történő webalapú, illetve a chatprogram-alapú csevegés.

Bővebben a chatoldalakról

A chatoldalakon történő csevegéshez az állandó internetkapcsolaton túl nincs is szükségünk másra, mert az webes felületen keresztül zajlik. A legnépszerűbb általános magyar chatoldalak a Chat.hu, a Chatelo.hu , a Cset.hu, a Csevego.net, valamint az Origo Társalgója. A témaválaszték szinte kimeríthetetlen, nem valószínű, hogy akadna olyan hobbink, kedvtelésünk, kérdésünk, amelyet ne tudnánk megvitatni másokkal ezeken a chatfórumokon.

Bár természetesen a legnagyobb nyüzsgés mindig az aktuálisan közkedvelt témák környékén zajlik, de keressünk bátran a világhálón, és biztosan megtaláljuk a számunkra legkedvesebb "beszélgető-szobát", vagy akár a legjobb barátot.

A chatelés első lépése rendszerint, hogy nevet, azaz chates szakszóval élve nicket választunk magunknak, hiszen ez alapján ismernek majd ránk csevegőpartnereink. Ha a nickünk már megvan, nincs is más dolgunk, mint kiválasztani a számunkra kedves chatszobát.

A chatoldalakon általában több "szoba" is található, mindegyik saját névvel; kattintsunk rá arra, amelyik felkeltette az érdeklődésünket, és már bent is vagyunk. A szoba legnagyobb részét egy nagy "ablak" teszi ki, ahol látjuk, hogy ki mit mond. Itt mindig megjelenik annak a nickje, aki éppen beírt valamit, majd mellette a beírt szöveg, vagyis az, amit a többieknek üzent. Alatta pedig szépen sorban a többiek üzenete. Ha be akarunk kapcsolódni a beszélgetésbe, a szoba alján megjelenő kis keretbe írjuk be a mondandónkat. A hozzászólásunk csak akkor válik láthatóvá a többiek számára, ha az Enter gomb lenyomásával "kimondtuk" azt, egészen addig átírhatjuk, javíthatjuk.

A szoba valamelyik (általában jobb) oldalán egy névsort láthatunk: ők azok, akik éppen a szobában tartózkodnak. A névsor elején @-jelű, eltérő (narancs, kék stb.) színű nevek is feltűnnek: ők az operátorok, vagy röviden op-ok. Ők a szoba "irányítói", akik különleges jogosítványaik révén vigyáznak a szoba rendjére. Joguk (és lehetőségük) van a renitenskedőket rendre utasítani, vagy extrém esetben "kirúgni" a szobából.

A szobában tartózkodóknak privát üzenetet is küldhetünk, ehhez egyszerűen kattintsunk a nickjére a listában. Ilyenkor megnyílik egy külön kis ablak, és kettesben beszélgethetünk, anélkül, hogy a többiek beleszólhatnának vagy -hallgathatnának. Ezen felül, egyes helyeken akár saját szobát is nyithatunk.

A chatelés témakörében részletesebb információkat, linkeket találhatunk még a chat.lap.hu címen.

Bővebben a chatprogramokról

A hagyományos chatoldalak mellett léteznek kifejezetten a chatelésre szolgáló önálló programok is, amelyeket a számítógépen magán kell futtatnunk: ezek közül a két legelterjedtebb, ingyenesen letölthető az MSN Messenger és az ICQ. Ezek a programok abban különböznek a webes chatfelületektől, hogy annál zártabbak: a chatprogramok elsősorban arra szolgálnak, hogy az általunk a való életben ismert személyekkel tudjunk az interneten valós időben kommunikálni. A chatprogramok használatához ezért regisztrálnunk kell (megadni a legfontosabb személyes adatainkat és elérhetőségeinket), és csak a szintén regisztrált felhasználókkal tudunk kapcsolatba lépni, miután felvettük őket az ismerőseink listájára (és persze ők is bennünket).

A chatprogramok a sima chatekhez képest számos olyan kényelmi szolgáltatást kínálnak, amelyekkel a rokonaink, ismerőseink, barátaink közvetlen elérése még gördülékenyebbé, hatékonyabbá tehető: így például folyamatosan nyomon követhetjük a listánkra felvett beszélgetőpartnereink aktuális állapotát, azaz hogy a gépnél ülnek-e, vagy sem. Sőt, a legtöbb program egy rövid szöveges üzenetben automatikusan kijelzi számunkra, ha valamely partnerünk bejelentkezett az internetre. A chatprogramokkal fájlokat is továbbíthatunk, bár azt tudni kell, hogy ez sokkal bizonytalanabb, mint az e-mailes fájlküldés, úgyhogy nagyobb méretű (értsd: 1 Mbyte-nál nagyobb) állományokat nem érdemes ilyen úton küldeni. A chatprogramok széles választékát, illetve további információkat a témakörben a csevegoprogram.lap.hu oldalon találunk.

Érdemes tudni!

• A szöveg-alapú chat legfőbb jellegzetessége az arctalansága, hiszen az egymással beszélgetők nem látják egymást. Sok esetben, főleg, ha szórakozásból chatelünk, teljesen idegen embereket szólítunk meg, akik számára csak a begépelt szövegeink lehetnek árulkodóak, de ezen kívül gyakorlatilag arctalanok-testetlenek vagyunk számukra. Ez könnyen arra csábít bennünket, hogy másnak adjuk ki magunkat, mint akik valójában vagyunk, és ezt akár hamis fényképek elküldésével is igazoljuk. Ez valóban izgalmas játék lehet egy ideig, de vigyázzunk, ne vigyük túlzásba: előbb-utóbb nem árt őszintére váltanunk!
• A chatnek külön nyelvezete alakult ki. Általános (bár íratlan) szabály, hogy nemtől, kortól függetlenül mindenki tegeződik. Ha ez nekünk kényelmetlen, kérjük meg beszélgetőtársainkat, hogy magázzanak, bár ezzel pont a közvetlenség veszik oda.
• Chatelés közben, a kommunikáció meggyorsítása, illetve árnyalása érdekében sok rövidítés használatos. Ezek általában az érzelmek kinyilvánítására szolgálnak, de némelyek már egész mondatokat helyettesíthetnek. A chates rövidítések szótárát itt találjuk: http://www.rovidites.hu.
• A chaten a testbeszédet az ún. smiley-k, azaz mosolykódok pótolják. Ezek használatát pl. ezen az oldalonsajátíthatjuk el.
• A chatnek az íratlan mellett van írott szabálya is, a netikett. Ennek tartalma általában közel azonos minden helyen. A netikettek az elfogadott emberi viselkedési normákon alapulnak, ugyanakkor idomulnak a chat speciális adottságaihoz. Van, ahol részletesebben közlik az elvárt viselkedés normáit, máshol viszont csak néhány sorban utalnak a követendő magatartásra. A chatelés szabályait az operátorok tartatják be, akik gyakran a törzschatelők közül kerülnek ki. Vannak olyan chathelyek, ahol viszont még operátorokat sem alkalmaznak; ott bizony maguk a chatelők felelősek mindenért, ami a szobákban történik.
• Amennyiben külföldiekkel, vagy a világ másik részén tartózkodó rokonainkkal, barátainkkal chatelünk, legyünk tekintettel az idozóna különbségekre.
• Sajnos a chatszobák nincsenek zárva a rosszakarók előtt, és mivel gyakran nem tudjuk, kivel is társalgunk, soha ne áruljunk el olyan valós információkat, amelyek felhasználhatók ellenünk. Különösen vonatkozik ez az internetkapcsolatunk és a számítógépünk adataira (pl. IP cím).
• Előfordulhat, hogy olyan beszélgetőpartnerünk akad, aki furcsa, oda nem illő mondatokat, vagy teljes értelmetlenségeket pötyög be és közöl velünk. Ilyenkor elképzelhető, hogy egy mesterséges beszédprogram, azaz chat bot "szórakozik" velünk. Ezek nem jelentenek veszélyt, a legkomolyabb, ami ilyenkor történhet velünk, hogy idegesek leszünk.

Internetes telefonálás

A Csevegés, chatelés témakör kapcsán már szóba került, hogy az internet valós idejű hang átvitelére is alkalmas. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az interneten keresztül is tudunk telefonálni - akár ingyen is. Interneten keresztül ma már világszerte már több tízmillióan használnak rendszeresen különböző csevegő programokat, amelyek alkalmasak vezetékes és mobiltelefon hívására is. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy elérkezett az internetes telefónia kora.

Az internetes telefonálás alapja a Voice over IP (VoIP) technológia, amely lehetővé teszi a hang internetes protokollon keresztül való továbbítását. A módszer előnye, hogy a telefonos hálózatokban használatos vonalkapcsolt adatátvitel helyett a hang csomagok formájában továbbítódik. Az ilyen hálózatokon (például az interneten vagy IP-alapú vállalati intraneteken létrejövő kapcsolatok csak akkor terhelik a hálózatot, ha valóban zajlik adatforgalom, ezáltal komoly megtakarítások érhetők el. Emiatt a VoIP elsősorban vállalatok körében bevett és népszerű, de ma már a magánfelhasználók is élvezhetik előnyeit. Már a kilencvenes évek végén megjelentek különféle internetes telefonszoftverek, amelyek ingyenes vagy legalábbis olcsó helyi és távhívásokat tettek lehetővé. Mára ezek a szoftverek és főként az internethálózat Magyarországon is eljutott arra a szintre, hogy lehetővé váljék tömeges elterjedése. A legismertebb VoIP kliensprogramok a teljesség igénye nélkül: skype, VoIPStunt, NeoPhoneX, Megafone, Google Talk.

Szélessávon

Az internetes telefonálás előnyei a szélessávú technológiák térhódításával váltak valóban élvezhetővé: nincs többé visszhang, akadozás és zaj, csak (közel teljesen) tiszta beszéd, amely csupán kis híján marad a hagyományos telefonvonalon keresztüli beszélgetések minősége alatt.

Az internetes telefónia maga az áldás a távkapcsolatban élőknek, hiszen az egymástól földrajzilag elszakított párok számára a nehézkes levelezés, a költséges telefonálás és az arctalan chatelés helyett az ideális megoldást jelenti. Ha tudják egymás internetes paramétereit és (mondjuk a chaten) előre leegyeztetik a hívás időpontját, nincs akadálya, hogy egy maratoni csevej keretében mindent megbeszéljenek egymással, akár ingyen is. Ráadásul (a videofonálás lehetőségeinek kihasználásával) közben még láthatják is egymást. A szélessáv a tartós távkapcsolat titka!

Bővebben a számítógépek között zajló internetes telefonálásról

Az internetes telefonálás legnagyobb gazdasági előnye, hogy a világhálón keresztül bonyolított távolsági, külföldi hívásokért is helyi tarifát fizetünk. A legnagyobb technikai előnye pedig, hogy az internetes telefonáláshoz nem kell külön hardvert beszereznünk, (ami viszont a szintén egyre divatosabb számítógépes video-konferencia esetében elengedhetetlen). A VoIP alapvető formájában két, internetre csatlakozó számítógép között valósítjuk meg a kapcsolatot. A hangátvitelhez a meglévő, hangkártyával rendelkező számítógépünk és szélessávú internetkapcsolatunk mellett, mindössze egy mikrofonnal ellátott fejhallgatóra, ún. head-setre, vagy önálló mikrofonra és hangfalra van szükségünk.

A legtöbb VoIP-szoftver videokonferencia-képességekkel is rendelkezik, így a hang mellett mozgóképek továbbítására is képes. Ebben az esetben már csak egy webkamerára van szükségünk, hogy teljes audiovizuális kapcsolatot teremtsünk beszélgetőpartnerünkkel, azaz ne csak a hangját halljuk, de lássuk is őt a képernyőn.

A VoIP lehetőségét számos kommunikációs szoftver támogatja, például az ingyenesen letölthető MSN Messenger, ICQ illetve a Skype is. De további ingyenes kommunikációs programok garmadáját találjuk az Origo Szoftverbázisában.

A szoftverrel bonyolított internetes telefonálás egyetlen hátránya, hogy a kapcsolat kizárólag azon számítógépek, illetve emberek között jöhet létre, akik az adott időpontban az interneten tartózkodnak, és akiknek ismerjük internetes elérhetőségét.

Bővebben a számítógép és a vezetékes telefonkészülék közti szoftveres kapcsolatról

A fenti problémára ad választ a "Phone-to-PC" (telefontól a számítógépig) szolgáltatás, amelynek köszönhetően vezetékes vagy mobiltelefont is hívhatunk számítógépünkről. Ez a szolgáltatás a hívókártyás szolgáltatásokhoz hasonlóan működik, de a központi szám hívása helyett a számítógépen keresztül csatlakozhatunk fel az adott távközlési szolgáltató hálózatára. Ebből már kitalálható, hogy ez a módszer nem ingyenes, bár általában lényegesen olcsóbb, mintha hagyományos módon telefonálnánk. (Ellenkező irányú, azaz telefonról számítógépre történő hívásokkal pedig ne is nagyon kísérletezzünk, mert drága és technikailag nehézkes.)

A jelenleg legszélesebb körben elterjedt VoIP-szolgáltatást a Skype nyújtja, amely ingyenesen letölthető és ingyenesen használható programjával a számítógépek közötti és a számítógépről vezetékes telefonra irányuló beszélgetéseket egyaránt lehetővé teszi. Előbbi esetben, a világ bármely más részén tartózkodó Skype felhasználóval ingyen beszélgethetünk, a hagyományos telefonvonalakra irányuló beszélgetésekért viszont díjat számolnak fel; igaz, a megszokott telefontarifáknál kedvezőbb áron. A Skype mellett ma már számos hasonló tudású kliensprogram közül választhatunk: skype, VoIPStunt, NeoPhoneX, Megafone, Google Talk.

Bővebben a számítógép és a vezetékes telefonkészülék közti hardveres kapcsolatról

A telefon-szoftver mellett egy másik megoldás az internetes telefonálásra az úgynevezett ATA (analógtelefon-adapter) átalakító, amelyen keresztül egy hagyományos telefont lehet csatlakoztatni az ADSL-modemhez vagy a routerhez.

A harmadik, egyben legfejlettebb módszer pedig az úgynevezett IP-telefon, amely kinézetre a megtévesztésig hasonlít egy hagyományos telefonkészülékre, viszont közvetlenül az ADSL-modemhez csatlakozik, és még átalakító sem kell hozzá.

Érdemes tudni!

• Az internetes telefonálás legnagyobb ellenségei a számítógépes tűzfalak, amelyek megnehezíthetik, vagy akár lehetetlenné is tehetik a hívások indítását, és különösen fogadását. A problémákra általában van megoldás, de érdemes szakemberhez fordulni.
• A hang és adatkommunikáció integrálásával várhatóan új lehetőségek nyílnak meg az alkalmazások fejlesztésében: ilyenek lehetnek például az egységes hang és e-mailpostaládák, a "bárhonnan hozzáférhető" telefon- és számítógép-hálózatok.
• Magyarországon a Nemzeti Hírközlési Hatóság a műszaki paraméterek teljesítése esetén a VoIP technológiát a hagyományos vezetékes telefonszolgáltatással egyenértékűnek ismeri el.

Blog: naplóírás az interneten

Kedves naplóm! Lehet, hogy haragudni fogsz rám, de mostantól ritkábban fogok írni neked. Ugyanis képzeld, megtudtam, hogy az interneten is lehet saját naplóm, amibe azt írok, amit akarok, sőt, képeket, hang- vagy videófelvételeket is "ragaszthatok" bele! Meg kell értened, most hogy szélessávon internetezek, ezt a lehetőséget nem hagyhatom ki. De azért ne szontyolodj el, a legféltettebb, legbelsőbb titkaimat továbbra is megtartom neked.

Bizonyára sokunk vezetett, vagy vezet naplót a mai napig is. Nos, a blog valami hasonló, csak az interneten.

Maga a blog elnevezés is az angol weblog, azaz internetes napló rövidítéséből ered. A blog tehát olyan webhely vagy weboldal, amely rövid, gyakran frissített személyes, ám a nyilvánosságnak szóló jegyzeteket tartalmaz. A jegyzetek időrendi sorrendben olvashatóak. Tartalmuk bármi lehet: a szerző személyes életének történései, egy-egy kósza gondolat, egy rövid élménybeszámoló, egy fénykép, egy vers, egy link a szerző által érdekesnek tartott webhelyre stb. Mindezt általában személyes, közvetlen, kötetlen stílusban. Blogot írni, azaz bloggolni lehet a saját nevünk alatt, vagy bármilyen álnéven (ez utóbbi a gyakoribb). Blogot írhat egy ember, de vannak csoportos blogok is (pl. egy alkotócsoport, baráti társaság, szellemi közösség gondozásában). Mivel gyakorlatilag is bárkinek lehet saját blogja, nem meglepő a webnaplók rendkívül magas száma: egy friss becslés szerint a 35 millióhoz közelít!

Szélessávon

A bloggolás igazán akkor tartalmas, ha multimédiát is csatolhatunk bejegyzéseink mellé, vagy ha a bejegyzésünk maga egy multimédia-tartalom, mondjuk egy videóüzenet. És mivel a bejegyzéseinket online írjuk, így jó lenne, ha egy frappáns gondolat megfogalmazása közben nem kellene azon aggódnunk, hogy vajon bont-e az internetkapcsolatunk. Csakúgy, mint a naplóíráshoz, a bloggoláshoz is szükségünk van egy kényelmes, ideális, nyugodt környezetre, amit a szélessáv biztosít számunkra.

Ki ne szeretné a lehető legegyszerűbben, de mégsem "olcsó" módon "letudni" az összes családtag, rokon, barát és ismerős üdvözlését, ha nyaralni megy, nem beszélve az elkerülhetetlen úti beszámoló unásig ismétléséről? A megoldás a webnapló. Mielőtt elutazunk, nyissunk egy blogot, ennek a címét e-mailben küldjük el mindenkinek, és nyaralásunk alkalmával ebbe jegyezzük le élményeinket, akár fotókkal is illusztrálva. Így nem pazarlunk pénzt és időt a több tucat képeslap megírására és feladására, és hazatérve sem kell ugyanazt elismételnünk százszor, hiszen mindenki naprakészen értesülhet róla, mivel töltöttük a vakációnkat.

Bővebben a bloggolásról

A bloggolás a legegyszerűbb, legolcsóbb módja, hogy az átlagember megossza gondolatait, kiélje önkifejezési vágyait a világhálón. Bloggolni azért is könnyebb, mert a tartalom internetre juttatása semmiféle programozói ismeretet nem igényel, még annyit sem, mint az egyszerű honlapok készítése, hiszen a blogok motorjai elvégeznek helyettünk mindent. Nekünk csupán a tartalmat kell hoznunk, és azt néhány kattintással, egyszerűés egyértelmű kezelőfelületen keresztül publikálhatjuk az interneten. A bejegyzéseinket természetesen bármikor módosíthatjuk is.

"Naplórészleteink" kronologikus sorrendben jelennek meg a blogunkon, és bizonyos idoközönként (általában havonta) archiválódnak. A blogunkon a bejegyzéseinken kívül általában még közzétehetjük profilunkat (az általunk megadott adataink) is, linkeket vehetünk fel, amelyek kedvenc oldalainkra és kedvenc blogjainkra mutatnak, illetve tematizálhatjuk bejegyzéseinket. A blogok olvasói, amennyiben ezt lehetővé tesszük számukra, kommentárt fűzhetnek a bejegyzéseinkhez, illetve kereshetnek is a blogunkon. A webes naplóknál általában inkább a belbecs számít, mint a külcsín, de ha mi igényes blogot szeretnénk, természetesen a rendelkezésünkre álló skin-ek segítségével bármilyen dizájnnal felruházhatjuk naplónkat.

Ha rászántuk magunkat egy blog elindítására, először válasszunk magunknak ingyenes blog-szolgáltatót. Bármelyik mellett döntünk is, regisztrálnunk kell magunkat. Ennek során elnevezzük a blogot, illetve megadjuk felhasználónevünket és jelszavunkat, amelyek garantálják, hogy a blogunkhoz csak mi férhessünk hozzá, vagyis mások ne irkálhassanak bele. Ha ez megvan, már jöhet is az első bejegyzés.

A blogokba bárki szabadon írhat bármit, amennyiben az nem sérti a netikettet (a blogolás szabályait minden blogszolgáltató közli). Az azonos szolgáltatónál muködő blogok egy nagy közös blogszerveren futnak, ami azzal az egyedüli kellemetlenséggel járhat, hogy ha a szerver átmenetileg nem üzemel, úgy a blogunkat sem tudjuk elérni.

Bővebben a blogok fajtáiról

A blog a nyilvánosság elé lépés legújabb internetes eszköze, amely a gyakorlatban is megvalósítja "az internet mindenkié" elvet. A legtöbb blog ezért elsősorban készítőjéről szól.

Természetesen ki-ki másképpen szemléli a világot, és másképpen interpretálja ugyanazt az élményt, így aztán ahányféle blog, annyiféle egyedi stílus.

A személyes blogokon belül külön csoportok képeznek a híres emberek blogjai (külföldiek közül legtöbbet a MySpace-en találunk), illetve előfordul, hogy kitalált személyek, sőt, halott hírességek bloggolnak (utóbbiak esetében természetesen tréfáról van szó).

A személyes blogok mellett a másik nagy csoportot a "komoly" blogok képezik, olyan egy vagy akár több ember által írt webnaplók, amelyek híreket, tényeket, dokumentumokat közölnek, sokszor megelőzve vagy segítve ezzel a hivatalos sajtót. Ezek mögött általában bennfentesek, újságírók, vagy újságírói ambíciókat dédelgető emberek állnak. Az egyik legbefolyásosabb ilyen blogot Matt Drudge szerkeszti. Szintén nagy számban vannak ún. tematikus blogok, amelyek egy-egy foglalkozás, művészeti ág vagy hobbi köré csoportosulnak. Az utóbbi időben a blogokra felfigyeltek a vállalatok is, és egyre több cég teszi lehetővé alkalmazottainak, hogy a belső hálózatán bloggoljon, sőt, a blog ma már az üzleti kommunikáció, a reklám, a marketing és a PR egyik eszköze.

Blog a blogról a http://e-media.freeblog.hu/, ahol a blog médiára és társadalomra gyakorolt hatásáról, valamint egyéb blogot érintő témákról olvashatunk. A magyar blogszféra alakulását követhetjük nyomon a http://blogring.hu/ blogcsomóponton. A Weblogs pedig az éppen frissülő (angol nyelvű) blogok mindenkori aktuális listáját közli.

Érdemes tudni!

• A blogok ereje először a 2001. szeptember 11-i események kapcsán mutatkozott meg, amikor a webnaplók vették át a nagy, hagyományos hírszolgáltatók webhelyeinek elsődleges hírforrás-szerepét, miután azok a váratlanul megugró terhelés miatt időlegesen elérhetetlenné váltak.
• Az egyik legviccesebb álblog a legendás amerikai komikus Andy Kaufman nevéhez fűződik, "aki" a blogjánjelentette be, hogy valójában nem is halt meg. A blog óriási médiavisszhangot keltett az Egyesült Államokban. Mindössze azonban csupán 18 bejegyzést élt meg.
• A blogok elképesztően nagy száma miatt tulajdonképpen törvényszerű volt, hogy megjelenjenek a "blogok blogjai", vagyis a metablogok, amelyek valamilyen szervező elv vagy téma szerint szűrik és válogatják le egy helyre a blogok tartalmát.