Az internet nem csupán állóképeket kínál, hanem mozgóképes tartalmakban is bővelkedik, amelyek szélessávú internetkapcsolattal gond nélkül elérhetők. Szinte percek alatt tölthetünk le, nézhetünk meg akár nagyobb méretű filmelőzeteseket, videóklipeket, izgalmas animációkat.
A mozgóképes (más néven videó-) tartalom az interneten fájlok formájában érhető el. Ha tehát meg szeretnénk nézni egy érdekesnek tűnő videófájlt, alapesetben előbb le kell töltenünk, illetve elmentenünk saját számítógépünkre, hogy megtekinthessük, vagyis lejátszhassuk. Ez a megoldás azonban kissé körülményes, hiszen felmerül a kérdés: miért ne nézhetnék bele az adott mozgóképbe, még mielőtt letöltenénk, hogy megtudjuk, egyáltalán érdemes-e helyet pazarolni rá a számítógépünkön?
A kérdésre a választ a streaming technológia jelenti. (streaming = áramlás) Ennek segítségével ugyanis a mozgóképes tartalmak már azt megelőzően láthatóvá válnak, hogy az adott tartalom teljes egészében letöltődött volna. A streaming lényege, hogy amint ráklikkeltünk a kiválasztott tartalomra, annak letöltődésével egy időben már el is kezdhetjük nézni azt. Ily módon a fájlt csak akkor kell elmentenünk, ha a látottak alapján úgy döntünk, megtartjuk magunknak. Ha viszont az interneten éppen lejátszott (streamelt) mozgóképanyag nem nyeri el a tetszésünket, egyszerűen nyomjuk meg a Stop gombot, mint a videómagnón, és válasszunk ki egy másik fájlt. (Egyes tartalmak csak streaming formában érhetők el, azaz letölteni nem tudjuk őket.)
Szélessávon
A streaming technológia által lehetővé tett internetes lejátszás önmagában is jó dolog, de még jobb akkor, ha a megtekinteni kívánt videó zavartalanul "áramlik", és a minősége sem hagy kívánnivalót maga után. Sajnos, a betárcsázós/modemes kapcsolattal rendelkezőknek be kell érnie alacsony (esetenként "elkockásodó" vagy elmaszatolt) képminőséggel, a legkisebb lejátszó-ablak mérettel és az idegesítő meg-megszakadó lejátszással. Kiváló minőségű (több száz kbit/s sebességgel áramló), akár teljes képernyőmérettel megtekinthető (és még akkor sem széteső), zavartalan lejátszást a szélessávú internetkapcsolat garantál.
Az interneten megtalálható videótartalmak számos szórakozási lehetőséget nyújtanak. Ha például moziba akarunk menni, akkor a film kiválasztásánál már nem kell kizárólag a műsorfüzetekben megjelenő szöveges leírásokra hagyatkoznunk, hanem rögtön megnézhetjük a filmek előzeteseit is. Egyszerűen csak felkeresünk egy internetes műsoroldalt, vagy a film honlapját magát, és máris miénk a mozihangulat. De ugyanígy segíthet egy-egy videóklip letöltése a kedvenc zenei előadónk kiválasztásában és megismerésében is. Emellett leülhetünk és élőben megnézhetjük a híreket valamely online televízión, még akkor is, ha éppen nincs a közelünkben egy működő tévékészülék. Vagy akár újra visszanézhetjük egyes kedvenc tévéműsorainkat, ha az adott tévécsatorna digitálisan hozzáférhetővé teszi azt a honlapján. Nem kell tovább kazettás videófelvételeinkkel bajlódnunk, csak egyszerűen ráklikkelnünk a kívánt tartalomra, és már nézhetjük is. Sőt, mivel a megnézett tartalmakat el is menthetjük a számítógépünkre, később akárhányszor újra és újra megnézhetjük, levetíthetjük a magunk vagy barátaink örömére.
Bővebben a tömörítésről és a formátumokról
Ahhoz, hogy elérhető sávszélesség mellett a lehető legtöbben élvezhessék a multimédia tartalmakat az interneten, a videófájlok minőségét az eredeti televízió minőségű mozgóképhez képest némileg le kell "rontani". Ezt az eredeti videófájlok tömörítésével lehet elérni. Szemünk érzékelő képessége ugyanis korlátos, vagyis nem látunk meg minden apró részletet egy vetített filmben. A tömörítés során ezeket a ténylegesen meg nem látott apróságokat hagyják el az eredeti multimédiás anyagokból, ezáltal azok kisebb méretűek, és így megfelelő sávszélességen közvetíthetőek lesznek. És nem utolsó sorban a számítógépre letöltve is kisebb helyet foglalnak el. A legelterjedtebb mozgókép tömörítési technológia az mpeg.
Bővebben a lejátszókról
A mozgóképes tartalmak az interneten különböző formátumokban férhetők hozzá, amelyeket a kiterjesztéseik alapján azonosíthatunk. Az egyes formátumok fejlesztői természetesen a saját formátumukhoz biztosítanak lejátszókat, amelyek mind a számítógépen tárolt, mind a streaming technológiával elérhető videókat képesek megjeleníteni. Ezek a hagyományos lejátszókhoz (videómagnó, DVD-játszó) hasonló kezelőfelülettel rendelkeznek, és hasonlóan egyszerűen is működnek: van rajtuk Play (Lejátszás), Stop (Leállítás), Pause (Szünet), illetve előre-hátra tekerést lehetővé tevő gomb, és még sorolhatnánk a funkciókat. A Windows "gyárilag" beépített médialejátszója a Media Player. Ennek egyetlen szépséghibája, hogy Quicktime és RealMedia formátumú tartalmakat nem minden esetben képes lejátszani, ezért ajánlatos az utóbbiakhoz tartozó, ingyenesen letölthető lejátszókat telepíteni a számítógépünkre.
További ingyenesen letölthető filmlejátszó programokat és ezekhez kiegészítőket találhatunk még az Origo Szoftverbázisában.
Bővebben az internetes videótartalmak választékáról
Gyakorlatilag az interneten mindaz nézhető, ami a hagyományos mozgókép-közvetítő csatornákon (mozi, televízió, videó, DVD): teljes filmek, filmelőzetesek, videóklipek, reklámok, animációs és rajzfilmek, hírek és hírműsorok, továbbá a legkülönfélébb videófelvételek, legyen az oktatófilm, kandikamerás felvétel, vagy házi videó.
Működnek internetes mozik és videókölcsönzők, ahol bizonyos összeg fejében nézhetünk filmeket, és vannak úgy nevezett online tévék is, amelyek a hagyományos tévékhez hasonlóan élőben sugározzák műsorukat, de immár az interneten. A streaming technológiának és a szélessávnak köszönhetően napestig "nézhetjük az internetet", csupán a szemünk befogadó képessége, vagyis kapacitása, a szabadidőnk, vagy bizonyos esetekben a pénztárcánk végessége szabhat határt az élvezetnek.
Az interneten elérhető filmek, filmelőzetesek egyik legnagyobb archívuma az Internet Movie Database, de bizonyos filmek előzeteseit a Port.hu internetes műsorújság mozioldalán is megnézhetjük. Számos egyéb gyűjtőhely, illetve online tévék stb. találhatók a film.lap.hu oldalon.
A legtöbb televíziós csatorna ma már nem ódzkodik az internettől, és a tévés sugárzással egy időben vagy azután elérhetővé teszi egyes műsorait (vagy akár mindet) a világhálón is. Így, aki lemarad valamiről, az interneten még bepótolhatja, vagy ha tetszett egy műsor, újranézheti. Ma ilyen szolgáltatást Magyarországon a legnézettebb csatornák több éve nyújtanak: érdemes tehát felkeresni például az m1, tv2 és rtlklub.hu oldalakat, hogy csak a legismertebb televíziós csatornákat említsük meg. Videóanyagokat (mozgóképes híreket, hírösszefoglalókat) az összes komoly internetes hírportál kínál. Természetesen léteznek kizárólag az interneten sugárzó televízióadók is.
Az internetes mozgóképes tartalmakkal kapcsolatosan bővebb információkat, illetve letöltési linkeket találhatunk még a letoltes.lap.hu és a video.lap.hu oldalakon.
Érdemes tudni
-
A számítógépes világ, főleg az alkalmazások terén, rendkívül gyorsan változik, így például mozgóképes lejátszóinkat is folyamatosan frissítenünk kell. Ez nem túlzottan bonyolult dolog, csupán annyi a dolgunk, hogy a gyártók honlapjairól időről időre le kell töltenünk az aktuális kiegészítéseket, és azokat telepítenünk a számítógépünkre. Sőt, a legtöbb lejátszó, ha kapcsolatba léphet az internettel (szélessávú kapcsolatnál gyakorlatilag mindig, ha számítógépünket bekapcsoljuk), azonnal és automatikusan jelzi, ha újabb frissítés érhető el hozzá, és rendkívül egyszerűen végig is kalauzol minket a frissítés folyamatán.
-
Előfordulnak olyan mozgóképes fájlok, amelyek megtekintéséhez külön segédprogramot, ún. codec-et kell alkalmaznunk. Ezek olyan szoftverek, amelyek a fájlok összetömörítését és kitömörítését (másképpen kódolását és dekódolását, innen a codec elnevezés) egyaránt elvégzik. Ha egy videófájlt codec segítségével állítottak elő, akkor annak lejátszásához ugyanazzal a codec-kel kell rendelkeznünk. A legelterjedtebb lejátszók (Media-, Real-, QuickTime Player) sok codec-et automatikusan letöltenek, másokat keresni kell.
-
Gyakran előfordul, hogy egy-egy videót sok kis részletben tesznek közzé az interneten. Szemfüles programozók azonban számos olyan segédprogramot kidolgoztak már, amelyekkel ezek összefűzhetők egy filmmé.