Az internet igen unalmas, és bizony riasztó lenne, ha csupán szövegek végeláthatatlan özönét tartalmazná. Szerencsére lehetőség van mindenféle médium elhelyezésére és megjelenítésére: a multimédia-tartalmak között a leginkább használatos az állókép. Képek formájában az interneten ma már szinte az egész világ megismerhető. Rengeteg fénykép, illetve grafika között böngészhetünk, a festményektől kezdve az utazási fotókon át akár a műszaki tervrajzokig.

Az állóképek az interneten fájlok formájában tárolódnak, és ugyanúgy digitális képpontokból (pixelekből) állnak, mint a digitális fényképezőgéppel készített fotók. A két legelterjedtebb képfájl típus a JPEG és a GIF. Mindkettő egy-egy tömörítési eljárást jelöl. Egy fénykép eredeti fotóminőségben digitalizálva ugyanis olyan sok Mbyte-ot tenne ki, hogy ha ezekből akár csak néhányat raknánk ki egy weboldara, igen hosszú időbe telne, mire a böngészőnk meg tudná jeleníteni őket.

Az állóképek leggyakrabban kiegészítik, illusztrálják a szöveget, de állhatnak magukban is, például egy internetes fotóalbum vagy képgyűjtemény esetében.


Szélessávon

Tény, hogy a weboldalakba illesztett, illusztrációs célú képek megjelenítéséhez elegendő a betárcsázós/modemes internetkapcsolat is. Azonban csak a szélessávú hozzáférés garantálja a lehető legjobb minőségben digitalizált, nagyfelbontású képek gyors, hiánytalan letöltődését. Különösen jó szolgálatot tesz a szélessáv, ha a minőségi állóképeket nem egyenként szeretnénk letölteni, hanem egymás után, ún. diavetítés formájában akarjuk végignézni azokat, ezt a tevékenységet ma már szélessávú internetkapcsolat hiányában nem is tudjuk végezni.

Ha kíváncsiak vagyunk a leghíresebb múzeumok tárlataira, ma már nem feltétlenül kell elutaznunk az adott helyszínre, hanem akár az interneten keresztül, a székünkből is élvezhetjük a legnagyobb festők lenyűgöző alkotásait. A legtöbb múzeum ugyanis nagyon jó minőségű, illetve bőséges kínálatú virtuális galériát tart fenn a világhálón, amelyeken számos műalkotás digitális formában is hozzáférhető.

Bár a valódi utazás kézzelfogható élményét az internet ma még nem nyújtja számunkra, viszont a megszámlálhatatlan mennyiségű utazási fotó nagyban megkönnyíti utazásunk helyszínének kiválasztását. Homokos tengerpartra vágyunk, vagy inkább egy hóborította csúcsot szeretnénk meghódítani, esetleg egy igazán egzotikus kalandon akarunk részt venni? Nincs más dolgunk csak eldönteni utazásunk célját, a helyszín kiválasztása már gyerekjáték: csak nézzük végig a gyönyörű képeket, és bökjünk rá a nekünk leginkább tetszőkre. Ha pedig nincs lehetőségünk utazni a valóságban, a világ szebbnél-szebb tájait ábrázoló fotókat nézegetve az interneten utazzunk képzeletben!

 

 

 

Bővebben a formátumokról

A gyakorlatilag szabvánnyá vált általános JPEG eljárásokkal körülbelül négyszeres-tízszeres arányú tömörítési arány érhető el. A tömörítés által ugyan romlik a képek minősége (a képfelbontás), viszont immár a böngészők által is könnyedén feldolgozhatóvá válik a méretük. Egy átlagos kép mérete az interneten néhány kilobyte-tól maximum néhány száz kilobyte-ig terjed. A JPEG formátumot általában a sok színből álló, ezért nagyobb méretű képeknél alkalmazzák, míg az egy-két (vagy néhány) színre épülő, "butább" képeket GIF.-ként teszik közzé. A GIF.-nek van egy speciális, rövid (és ismétlődő) mozgássor megjelenítésére szolgáló változata is: az animált gif formátum, amely lehetővé teszi mozgóképek megjelenítését is.


Bővebben a képnézőkről

Az interneten található állókép állomány azon része, amely a weboldalakba van ágyazva, automatikusan megjelenik a képernyőnkön, hiszen a böngészőnk egy grafikus-megjelenítő program. A képfájlok általában statikusan illeszkednek a weboldalakba, de ma már bevett gyakorlat, hogy a képek rákattintással akár többszörösükre is felnagyíthatók, amit a böngészőnk önállóan megold.

Abban az esetben, ha a képek megtekintéséhez mégis külön segédprogramra lenne szükség, a weboldal erre figyelmeztet bennünket, és mi eldönthetjük, hogy letöltjük-e a kívánt alkalmazást, vagy nem.

Az internetről letöltött állóképek számítógépünkön történő visszanézéséhez viszont mindenképpen szükségünk van egy képnéző program. Ilyenből rengeteg létezik; az egyik legelterjedtebb ingyenes program az Irfan View, de a Windowsban is találunk "gyárilag beépített" képnézőt. A további választékból az Origo Szoftverbázisa ad ízelítőt.

 

Bővebben a képkeresésről

Magyar és külföldi festészeti gyűjteményekre jutunk el egy kattintással a galeria.lap.hu/ segítségével, az illusztracio.lap.hu pedig nevéhez hűen kézi és digitális illusztrációk tömkelegéhez kalauzol minket. Magyar művészek összegyűjtött alkotásait találjuk a www.hung-art.hu oldalon. Az angol nyelvű www.wga.hu portál pedig külföldi festők munkásságának gazdag gyűjteményét tartalmazza az 1100-as évektől 1850-ig.

Ha mi magunk is szeretünk fotózni, vagy egyszerűen csak szép képekre vágyunk, kiindulási pontnak kiváló a foto.lap.hu oldal. 

Ha célirányosan keresünk egy-egy fotót az interneten, használjuk a nagy keresők képkereső funkcióját. A sajtófotókra külön professzionális szolgáltató weboldalak specializálódtak, ezek legismertebbje a Corbis, ám itt ingyen csak a képletes mézesmadzagot húzzák el a szemünk előtt, a gyönyörű felvételek komoly összegekbe kerülnek. A legjobb ingyenes képkereső szolgáltatást manapság továbbra is a Google adja: www.google.co.hu. .

Hasonlóan nagyrészt fizetős tartalmakat érhetünk el az ún. képügynökségek (pl.: www.netkeptar.hu) honlapjain, de például zömében ingyenesen felhasználható képeket találunk számos témakörben a stock.xchng oldalain. Általában mindössze az alkotó írásos beleegyezését kell megkérnünk e-mailen.

 

Bővebben a képfeltöltésről

A fent említett képnézegetők általában rendelkeznek alapvető képalakítási funkciókkal is, amelyek segítségével át is szerkeszthetjük a számítógépünkön tárolt képeket. Nem véletlenül, hiszen a mások által készített képek nézegetésénél sokkal izgalmasabb szórakozás, ha mi magunk töltjük fel az internetre a saját fotóinkat. Ma már ez egyáltalán nem ördöngösség. Természetesen először el kell készítenünk a fényképeket, lehetőleg digitális fényképezőgéppel, hiszen így a masinából közvetlenül a számítógépünkre tölthetjük át a fotókat.

Digitális képeinket ezután kedvünkre szerkeszthetjük is: átméretezhetjük, megvághatjuk, retusálhatjuk, átszínezhetjük stb.
A képek méretének megváltoztatására és néhány alapvető szerkesztési műveletre a Windows gyári kisegítő programja, a Paint is képes. Ha azonban ennél többre vágyunk, töltsünk le egy számunkra megfelelő ingyenes képszerkesztő programot az Origo Szofverbázisából.

Ha a fotóinkat internetes megjelenésre kész állapotba hoztuk, nincs más hátra, mint feltenni őket a webre. Ehhez választhatunk az ingyenes tárhelyek közül, amelyek között vannak kifejezetten fotógalériakra szakosodott szolgáltatók, mint a Kép.tár.hu, az Ofoto, vagy a Flickr. Ezek mindegyike regisztrációhoz kötött, és különböző módon történik a fotók feltöltése, de lényegét tekintve mind ugyanazt a célt szolgálja: hogy az interneten keresztül megosszuk fotón megörökített élményeinket másokkal is. A legtöbb helyen nemcsak tárolni tudjuk digitális képeinket, hanem akár online módon papír alapon elő is tudjuk hívni fotóinakat.

 

Érdemes tudni